Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy harmincas szingli keserédes kalandjai.

Nem vagyok én Keri Bredsó

Nem vagyok én Keri Bredsó

Elemi ösztön

2019. december 09. - nem.vagyok.en.keri.bredso

Fogalmam sincs, miért, de állandóan olyan beszélgetésekbe keveredek, amik úgy kezdődnek, hogy "tudod, kire hasonlítasz?" vagy "tisztára úgy nézel ki, mint..." Pedig baromira szeretnék egyszerűen csak saját magamra hasonlítani.
Anno szülőföldem egyik késdobálójában egy meglehetősen illuminált fiatalember támolygott el épp mellettem, amikor egyszer csak rám nézett, és gyermeki rácsodálkozással elkezdte a szokásos mondókát: "Te tisztára úgy nézel ki, mint....." Ezen a ponton szűkülő pupillával méregetve kezdte el keresgélni a szavakat, és szinte hallottam, ahogy magában sorolja a csillogóbbnál csillogóbb celebritásokat, hogy mégis melyikhez hasonlítson. Végül vodkától galuskás hangon nagy nehezen elém köpte a megfejtést. "Tisztára úgy nézel ki, mint.....Whitney Houston." Bevallom, ez egy nem várt fordulat volt. Ezt azért még én se láttam jönni. Semmi bajom Whitney Houston külsejével, de azt hiszem, nem kell megmagyaráznom meglepettségem okát. Úgy mond nem túl sok afroamerikai vonással rendelkezem.
Volt egy időszak, amikor rendszeresen megjegyezték, hogy kiköpött Marion Cotillard vagyok. Ebbe már nem tudtam belekötni, bár két aprócska részlet azért nyugtalanított ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy ő játszotta Edith Piafot, aki köztudottan pokoli ronda nő volt. A másik, hogy meglátásom szerint pont annyira hasonlítok Marion Cotillard-ra, mint Whitney Houstonra.
Mivel én még a Coco Jumbo-ra roptam a tinidiszkóban, elég sokáig nem voltam tisztában azzal, hogy ki az a Sia. Ha nem mondják azt, hogy kurvára hasonlítok rá, valószínűleg a mai napig sem tudnám. Mondjuk akkor lehet, hogy egy fokkal boldogabb ember lennék, mert ő nem az a típusú nő, aki a szépségével igázza le a világot. Mivel az arcberendezésén kívül más tulajdonságával (hang, bankszámla, rajongótábor) nem rendelkezem, így a vele való hasonlóságom viszonylag csekély örömöt okoz. Kár volt erre rávilágítani.
Itt egy kicsit elkalandozva megjegyezném, hogy egyszer társkeresőn rám írt egy srác, és közölte, hogy jól nézek ki, oké, de azért jobb ha tudom, hogy Palvin Barbi szebb nálam. Nekem itt lefagyott a rendszer, mert ez egy olyan információ volt, amit sem vitatni, sem értelmezni nem voltam képes. Egyrészt, hogy miért akar engem sértegetni valaki, akivel fél perce sem ismerjük egymást, másrészt, hogy ha már sértegetni akar, akkor miért azzal próbálkozik, hogy egy nálam 12 évvel fiatalabb topmodelléhez méri az én adottságaimat? Ez olyan, mintha Fekete Pákónak azt mondanák, hogy Einstein pengébb agy volt nála.
De amiért ezt az egészet leírtam, az az, hogy hétvégén éppen egy gyorsétterem egyik asztalánál próbáltam elfogyasztani az ebédemet, amikor egy 80 év körüli bácsika mellém telepedett. Amikor távozni akartam, és elköszöntem tőle, megállított: "Tudja kire hasonlít?" Nnnnna mondom, kezdődik. Ha most kimondja, hogy Karda Beára, én leszúrom magam a műanyag villával. Mosolyogva annyit mondott: Sharon Stone. Hatalmasat nevettem, és megköszöntem a bókot.
Már a trolin ültem, amikor eszembe jutott, hogy azért nem egészen egyértelmű ez nekem. Főleg, ha belegondolok, hogy Sharon Stone két évvel idősebb anyámnál. De már nem mehettem vissza megkérdezni, hogy mégis hogy érti ezt. 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemvagyokenkeribredso.blog.hu/api/trackback/id/tr4215345424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása