Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy harmincas szingli keserédes kalandjai.

Nem vagyok én Keri Bredsó

Nem vagyok én Keri Bredsó

Köszönöm

2017. március 30. - nem.vagyok.en.keri.bredso

Ma reggel arra lettem figyelmes, hogy tele van a postaládám. Nem nagyon értettem, mi történhetett egyetlen éjszaka alatt. Felbőszült férfiak vérszomjas hordája támadt rám az interneten keresztül a Mi (nem) kell a nőnek? című bejegyzésem miatt. Kb 50-en írtak, hogy én mennyire szánalmas, buta, sekélyes, béna és bizonyára kövér és ronda is vagyok. Azon kívül, hogy végigolvastam az üzeneteket, és mosolyogtam egyet, még mindig nem nagyon értettem, hogy honnan ez a nagy vihar? A nap közepén derült ki számomra, hogy az Index címlapra tette a postomat, és munkahelyükön unatkozó hím társaink azt remélve, hogy ebből majd jól megtudják a női lélek minden rejtett titkát, belefutottak a csapdába, és elolvasták a bejegyzést. Nyilván sokuk találva érezte magát, mert ahogy édesanyám mondja néha nap: Mindenkinek az igazságtól törik be a feje. Jól magukra is vették ezt az inget, és azonnal támadó állásba helyezkedtek. Ezzel persze csakis az én malmomra hajtották a vizet, hiszen 20.000-es nézettséget eredményezett az akciójuk, amit ezúton is köszönök, hisz nem volt célom ezzel a bloggal ezrekhez szólni, csak időtöltésnek szántam. Azt is tudtam, hogy sokan nem értékelik majd a humoromat, hisz így volt ez eddig is. Az építő jellegű kritikát elfogadom, a rombolót meg tudomásul veszem. Egyetlen kommentet sem moderáltam, mert úgy gondoltam így sokkal viccesebb. Jó volt látni, hogy hatottam rátok, fiúk, még ha csak olyan formában is, hogy két percre felment a pumpa bennetek. Ebből látom, hogy érdemes tovább írnom, hisz provokálni jó, és köztudott, hogy nem vagyok egy konfliktus kerülő fajta. Volt aki azt írta, biztos csak egy troll vagyok, nos ez is benne van a pakliban. Írásaim tele vannak iróniával, öniróniával, cinizmussal, szarkazmussal meg még egy csomó más izmussal, ami sokaknál kiveri a biztosítékot, de nekik ott van Oravecz Nóra vagy valamelyik kismamablog. Szóval fiúk, ahogy anno a jó öreg Hofi mondta: Akinek nem inge, ne vegye magára! De akinek inge, az öltözzön már fel végre! Pacsi........majd jövök! ;)

Cím nélkül

A pszichiáterem azt ajánlotta, üljek ki egy napsütötte padra, és érezzem jól magam. He? Ettől? Mintha nem ültem volna már vagy ezerszer mindenféle padokon. De üsse kő, ez most más lesz, majd máshogy ülök. Elhelyezkedtem hát kiszemelt padomon, a nap is sütött, a madarak is csiviteltek - már amennyit az a 4500 autó, busz és villamos hallani engedett belőlük-, én pedig ültem ott, és vártam, hogy elborítson a hatalmas boldogság tsunami. Teltek a percek, elnéztem jobbra, aztán balra, kíváncsi voltam, kiknek írt még fel a dokijuk D-vitamin kúrát. Bevert képű hajléktalan, mellette kannásbor és dugig tömött Spar-os szatyor kombó. Konvojba rendeződött,gyerekkocsit toszigáló kismamák.(Szinte hallom: Milyen idősek vagytok? 36 év és 4 hónap.) Kiszívott nyakú tini szerelmespárok. Lilahajú öregasszonyok, akik a férjüket már rég a sírba vitték, és két Maricsui között kiszellőztetik magukból a naftalinszagot. Meg én. Remek. Nnnnna jó, pacsi, majd jövök.

Mi (nem) kell a nőnek?

Többször ért már az a vád, hogy túlzottan szigorúan szelektálok, mondhatni válogatós vagyok férfiak terén. Na jó, hát lehet, hogy kicsit sok a kritérium, de végül mégis mindig az derül ki, hogy akire nagy nehezen rámondom az áment....na éppen arra kellett volna legkevésbé. Belátom, talán változtatnom kéne a stratégiámon, de ahogy Kerouac mondta: Vén zenésznek nem lehet új nótát tanítani. Legalább is nem egyszerű. 

Az ikszelés nagymestere vagyok, 0,3 másodperc alatt hozok ítéletet, és szakítom meg a kapcsolatot bárkivel, akivel az említett kapcsolat még létre sem jött. És mindezt csupán egyetlen fotó alapján. A mai bejegyzés szóljon a férfiaknak, akik internetes társkereséssel próbálnak érvényesülni a válogatós nők kemény világában, ahol farkastörvények uralkodnak, és bizony soha nem hibázhatsz. Szelektálási szempontjaimat remekül meg tudom magyarázni, ahogy minden mást is. Tehát következzenek azok, akikből elég egy pillantás, hogy egyszemélyes rögtönítélő bíróságom a kivégzőosztag elé küldje őket.

1. Napszemüvegesek

Sajnos számtalanszor estem már abba a csapdába, hogy messzemenő következtetéseket vontam le egy tekintetből. Egy barátságos szempár, egy könyörgő "ázott kiskutya" tekintet nálam mindig célba talál. Amikor belenézel valaki szemébe, és szinte hallod a kérlelést: Vigyél haza! Légysziiiii! Többek között ezért is van az, hogy egy napszemüveges pasas nincs rám semmilyen hatással. Másrészt miért akar valaki napszemüvegben csajozni? Talán valami takargatnivalója van? Elméletem szerint a napszemüveges fotó több dolgot jelenthet: a) Az illető kancsal. b) Félszemű. c) Egyáltalán nincs szeme. d) Napszemüveg nélkül vállalhatatlanul ronda. És akkor említsük meg azt a lehetőséget is, hogy napszemcsiben nehezebben ismeri fel a szomszéd vagy az asszony barátnője, így kisebb a bemószerolás veszélye is. Tudtok követni?

2. Sapkások

A különböző fejfedők (sapkák, baseball-sapkák,kapucnik, fejkendők) a nők megtévesztésének nagyon-nagyon rafinált eszközei. Ahogy a szemüvegről azt mondják, hogy öltöztet, úgy a sapka is képes két kategóriával feljebb repíteni a legátlagosabb férfit is. Mert amíg valaki sapiban egy hűdemenő, laza csávó, úgy sapka nélkül simán csak Imre a csapágyboltból, ami jelentős minőségbeli visszaesés. Sapkás fotó jelentése: a) A pasi kopasz, és nagyon nem áll jól neki. b) Valami rendkívül amorf fejformával rendelkezik. c) A koponyája 3/4 része teljesen hiányzik.

3. Félmeztelenek

Képtelen vagyok komolyan venni valakit, aki nincs rendesen felöltözve. Ha hiányos öltözetben pózol valaki, az nem jelenthet mást, mint hogy szerelmes önmagába, és tőled sem vár mást, mint hogy oltárt emelj tökéletes testének, és imádd a nap minden órájában. De a minimum, hogy hasra ess vélt vagy valós kockahasától, dagadó bicepszétől, impozáns csuklyás izmától. Ennek egy következő szintje, amikor a konditeremben pózol valaki póló nélkül. Lehetőleg saját magát fotózva a tükörben. Valamiért ezt a pasik irtó férfiasnak vélik, pedig életemben nem láttam még ennél femininebb dolgot.

4. Az autóban pózolók

Ők azok a fazonok, akik állandóan azt hangoztatják, hogy minden nő egy pénzéhes ringyó. Mivel ezt veszik alapul, és valószínűleg nem egy bölcsészhallgató társaságát kívánják élvezni, hanem egy plasztikcicáét, igyekeznek saját erősségeik helyett az autójukét hangoztatni. Úgy helyezkednek el a fotón -szigorúan napszemüvegben, és erősen kigombolt ingben- hogy jól látható legyen hatalmas, drága karórájuk, a bőrkárpit az autóülésen és lehetőleg az autó márkája, ami általában BMW, esetleg Audi, de az már tré. Ezzel elismerik, hogy pénzéhes ringyókra igenis igény van, és saját magukat hazudtolják meg, de szerencsére a keresett hölgyek ezt nem fogják kimatekozni. Persze, ha jóindulattal viseltetnék az autóban pózoló fazonokkal szemben, gondolhatnám azt is, hogy egyszerűen csak szeretnek vezetni, és ez volt a legelőnyösebb fotó róluk, én viszont gyerekkorom óta hányok az autóban, úgyhogy: X

5. Az autó előtt pózolók

Ők az előző típus szánalmasabb változatai. Valószínűleg nincs saját autójuk, vagy ha van, akkor max egy 30 éves delfinkék Dacia. Ha nem lennének olyan nagyravágyók, és beérnék egy átlagos nővel, akár még jófejek is lehetnének, de ők plázalányra vágynak, és mert nincs mivel villogniuk, sumák módon odasompolyognak valaki más bömöse mellé, vagy még bénább esetben egy autókereskedésben lesik, hogy az eladó mikor szalad ki WC-re, és már villan is a vaku, amitől emberünk autótulajdonosnak fog tűnni a jövőben ezzel tévesztve meg(?) naiv hölgyeményeket. Hogy őket miért iktatom ki első látásra? Ez most komoly kérdés?

6. Party-fotó

Soha nem fogom megérteni azokat a férfiakat, akik képtelenek elfogadni, hogy annak ellenére, hogy nekik nem ketyeg olyan hangosan a biológiai óra, felettük is eljár egyszer az idő. 40 évesen 20 éves lányokat stírölve dudorogni a Symbolban nagyon nem vonzó egy felnőtt nő számára. Ez pont olyan, mint amikor egy korosodó,elvált családanya szekrényében az ocelotmintás miniruhák veszik át az uralmat a kiskosztüm felett, mint utolsó segélykiáltás.

7. Hip-hop

Fordított baseball sapka hatalmas felirattal, bő nadrág, 2Pac-os póló. 25 év felett ezt senki nem gondolhatja komolyan. Hogy tekintsek valakire úgy, mint leendő gyermekeim apjára, aki azt üvölteti az autóban útban a teszkó felé vasárnap, hogy megcsinálja az összes luvnyát a nyócban?

8. Öltönyösök

Jogosan vághatnák a fejemhez, hogy ha a hip-hop hacukás fiúkat kiikszelem, akkor ugyan az öltönyösökkel mi a bajom? Hát....szóval....jóvanna más meg a fogorvostól fél. Ha meglátok egy öltönyös pasast, elképzelem, ahogy tornacipőben tipegek mellette, és kínosan feszengek, amikor meglátom a miniatűr adagokat egy elit étteremben. És amúgy is...miről beszélgetünk majd? A tőzsdéről? És mit mondok majd az anyjának, amikor megkérdezi, mivel foglalkozom vagy melyik egyetemre jártam? Tiszta ciki vagyok, és még egy rohadt alkalmi ruhám sincs. Na.

9. Snowboardozók, vitorlázók

Adott egy pasi akinek van 5 fotója. Az egyiken vitorlázik, a másikon  falat mászik, a harmadikon snowboardozik, a negyediken bungee jumpingol, az ötödiken meg raftingol éppen. Oké, eddig mindig az volt a bajom, hogy a pasik egész nap otthon ülnek a tv előtt, nem hajlandók elmenni közös programokra, stb. De mit kezdjek én egy hiperaktív Duracell-nyuszival? Egy hét sem telik el, és rájön, hogy dögunalmas vagyok. A vizet utálom, a sebességtől félek, az meg megint más, hogy nekem nem futi ilyen úri bolondságokra. A képeket nézegetve szinte kedvet kapok a tv előtt dögléshez, és elkezd mardosni a lelkiismeret, hogy milyen remek kapcsolatokat tettem tönkre végérvényesen.

Ez a blog egy remek önismereti tréning is számomra, mert leírva ezeket a mondatokat, lassan ráeszmélek, hogy anyukámnak tulajdonképpen igaza van, és nekem senki nem jó. És habár a neten náci tiszt módjára likvidálom a jelentkezőket, az életben semmiféle elvárást nem támasztok aktuális párommal szemben, aminek az a végeredménye, hogy ő nem is próbál megfelelni egyetlen alapvető elvárásnak sem. Van itt olyan, aki magára ismer? Vagy ritka hülye példánya vagyok a női nemnek? Gondoljátok át! Addig is pacsi, majd jövök.

 

 

süti beállítások módosítása